Bár a montenegrói kormány nem ellenőrizteti
a határokon a mini államba érkező nyaralók
úti csomagját, a turistáknak mégsem
kell élelmiszer rakományt rejteni a
kocsiderékba. Mert, hogy Montenegró
tengerpartján ugyanúgy megkapható minden,
mint bármely nyugati nyaralóhelyen.
Élelmiszertől roskadoznak az üzletek,
hipermarketek gondolái, amelyeken jobbára
a volt jugoszláviai államok termékei
találhatók. Mondhatni, védik a hazait,
ami abból látszik, illetve érződik,
hogy a tej, a hús és a tésztakészítmények
vetekszenek a jó magyar, igazi házi
élelmiszerekkel.

Elég,
ha csak a világhíres njegusi
sonkát említjük, amely vetekszik
a pármaival, de mily érdekes, a montenegróiak
mégsem az olasz prosciuttóval hasonlítgatják
az ő prsutjukat, hanem a magyar húsvéti
sonkával. Azt tartják a tengerparti
Kotortól húsz kilométerre fekvő
fennsík, Njegusi falu
lakói, hogy a legjobb prsut magyar dísznósonkából
állítható elő.
A
recept titkos, mint a Pick szalámié,
mert, hogy Lúdas Matyit idézve, az orvosság
fűben, fában van. A különböző gyógynövényekkel
érlelt és füstölt sonkákat legalább
egy évig kezelgetik. Ha valaki ki is
szagolja a recept összetételét, a klíma
leutánozhatatlan, ami a njegusi prsut
egyik titka. A falu ugyanis a mediterrán
és a kontinentális éghajlati öv határán
fekszik, amely különleges klímát eredményez.

Nem
véletlenül tartozik Montenegró, Njegusi
falu egyik látványossága közé a tízszer
tízes házakban füstölt különböző szintekre
felhúzott sonkák tömege.
Nincs
olyan tengerparti vendéglő, ahol előételként
a vendégnek ne kínálnák e híres nemzeti
eledelt és mellé a njegusi sirt,
amely a gomolyasajthoz hasonlít. A kettő
együtt fenséges eledel, amit bárki megkóstolhat
a világörökség részén, Kotorban, a várfal
előtt működő hús-, hal-, zöldség-, és
gyümölcspiacon, ahol a helyieken kívül,
a turisták ezrei vásárolnak szezonban.
|
Amikor
a Kotori-öbölbe befut a háromezer
utast szállító, amerikai, angol, japán
világjáró kíváncsiskodókkal a tízemelet
magas óceánjáró a piac méhkassá változik.
 
A
hajszálvékonyra kézzel szelt sonkák
nem sokáig maradnak az elárusító pultokon.
No persze nem kell ahhoz gasztronómiai
gurunak lenni, hogy a piacon rátaláljon
a vásárló a montenegrói oliva
bogyóra, amely a huszadik
század közepén méltán volt világhíres.
Az
1930-as években csak egy bari üzemből
30 tonna olivaolajat exportáltak Amerikába
és nyugat-európai országokba. Montenegróban
ma is 600 ezerre becsülik az olajfák
számát, az egészséges alapanyagot
termő növények szinte egymást érik
. Ez sem véletlen, hiszen a legenda
szerint addig nem nősülhettek a férfiak,
míg el nem ültettek annyi olajfát,
amennyit a leendő ara szülei meghatároztak.
A 110 kilométeres homokos tengerparti
részekkel, romantikus öblökkel szabdalt
montenegrói tengerpart egyik ékessége
a több mint kétezer éves 10
méter átmérőjű olajfa.

A
vendégszeretetükről is híres montenegróiaknál
a njegusi prsuthoz, sirhez és olivabogyóhoz,
szinte kötelező fogyasztani Crna Gora-i
szőlőpálinkát, a lozovacat,
mely nem hasonlít a magyar törkölypálinkához,
mivel a montenegrói rakija alapanyaga
a bogyózott szőlőszem és nem a kipréselt
szőlőmaradvány.

Eme
égetett szesz annyira tiszta, hogy
néhány feles után sem fáj a feje a
mulatozó vendégnek.
Ha valaki inkább az édeskés aperitifet
kedveli, a montenegrói gasztronómiában
ezt is megtalálja, hiszen a Kotor
mögött magasodó Lovcen hegységben
termelt jófajta mézből erjesztéssel
készül a mézbor.
 
|
 
A
felkapott montenegrói tengerpartot
látogatók az utazás előtt miről is
álmodhatnának, mint az égszínkék tiszta
tengervízről, a perzselő napsütésről,
a természeti látványosságokról és
a jó helyi vendéglőkről. Kotor környékén
ebből nincs hiány. A víz olyan
tiszta még mindig, hogy olykor még
a delfinek is beúsznak a Kotori öbölbe
és szórakoztatják a nyaralókat. A
delfinek attrakcióiról néhány szegedi
kajakos is tudna mesélni, hiszen edzéseik
közben az intelligens halak nem egyszer
végig ugráltak a fejük felett.
Mindazonáltal a halállomány - úgy
mint más országok turisták látogatta
tengerpartjain - egyre távolabb húzódik
a partoktól. A halászok fáradságos
munkával keresik kenyerüket és szállítják
a piacokra a különböző tengeri "herkentyűket".
Ízletes étel készíthető roston
polipból, tintahalból, királyrákból,
homárból vagy éppen a híres fekete
kagylóból.
 
Mindnek
egyszerű az elkészítési módja, mert
azt azért tudni kell, hogy a montenegróiak
nem sokat "bíbelődnek" az
étel elkészítésével. Néhány perc alatt
fantasztikus lakomákat tudnak teremteni
halakból, bárány-, és kecskehúsból
és a különbféle párolt zöldségekből.
Olyan növényeket használnak a húsok
mellé köretnek, amelyre a kontinens
belsejében nem is gondolnak. Vajon
készített már zsenge gyermekláncfűből
a kedves gasztró olvasó a sült csirke
mellé köretet?

Ugye
eszébe sem jutott. Mint ahogy az sem,
hogy a bizarrnak tűnő fekete kagylót
lecsóhoz hasonlító híg lében megfőzze.
Fenséges és laktató eledel.

Ugyanúgy,
mint a garnéla rákkal töltött
tintahal vagy a brodet, amely
hagyományos tengerparti étel. Ez utóbbi
különféle tengeri halakból, vörös-,
és fokhagymából, paradicsomból, babérlevélből
és fehérborból készül. Ízlés szerint
fűszerezik. A titka, lassan kell főzni,
hogy az ízek jól keveredjenek.
|
A Titói nagy Jugoszláviáról a férfiaknak
még ma is a jobbnál jobb sörök ugranak
be először. Montenegró nemzeti
söre a Niksicko Pivó, amelyet
előszeretettel fogyasztanak a tengerparton.

A
kesernyés nedű mellett kitűnő a Crna
Gora-i vörösbor a Vranac.
A selymes, száraz ital alapanyagát
a főváros, Podgorica környékén termesztik.
Itt található Európa legnagyobb összefüggő
szőlőskertje. Persze kihinné, hogy
Montenegró a legek országa:
a Tara kanyon az amerikai Grand kanyon
után a világ második legnagyobb kanyonja.
 
A
Biogradi őserdő Európa utolsó őserdeje.
Az egyik kis falu Crkvice, Európa
legcsapadékosabb települése. Kontinensünkön
eddig 400 madárfajt észleltek, ebből
háromszáz Montenegróban él. A Shkodrai-tó
környékén található a kontinens legnagyobb
madárrezervátuma.
Aki egyszer is Montenegróban járt
megtapasztalhatta, hogy 30 évvel ezelőtt
az állam parlamentje miért is foglalta
nyilatkozatban, hogy Montenegró
ökológiai állam.

Recept
Gyermekláncfű
saláta
Hozzávalók
10 dkg fiatal gyermekláncfűlevél
10 dkg madársaláta
20 dkg összemorzsolt friss kecskesajt
4 felszeletelt paradicsom
1 fej vékonyra vágott lilahagyma
1-2 evőkanál olíva olaj
bors
Mindezt
összekeverjük és tálaljuk.
Gránátalma
Montenegró
egyik nemzeti gyümölcse a gránátalma.
A több ezer magból álló gyümölcs októbertől
érik. A szakemberek elsősorban érelmeszesedés
ellen, magas vérnyomás, és az LDL
koleszterin csökkentésére ajánlják.
A gránátalmából kivont anyagok jelentős
védőhatást fejtenek ki a prosztatarák
ellen.

|
GASZTRONÓMIA
Hal,
sonka, sajt
A
njeguski prsut, avagy a füstölt, szárított
sonka világhírű.
A
tengerparti települések különleges
ételei különféle halakból készülnek.
|
DURMITOR
A
kanyonok világa
A
világ második legnagyobb kanyonja
övezi.

A
Kotori öbölből két óra alatt
elérhető a Nemzeti Park, a világörökség
része.
|
TERMÉSZET
Tenger
és kanyon
Minden
egy helyen: égszínkék tenger, kanyon,
őserdő.

Montenegró
természeti ékszerdoboz,
ahol minden egy helyen megtalálható.
|
NEMZETI
PARKOK
Szépséges
tájak
Lovcen,
Durmitor, Biográd-i őserdő, Szkadari-tó.

A
nemzeti parkok Kotorból
egy-két óra alatt elérhetők. Üdítő
program a nyaralás idején.
|